A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik oldalát érinti, de lehet néha kétoldali. A fájdalom hirtelen kezdődik; megelőzőleg vagy egyidejűleg látási, idegrendszeri vagy gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
Habár a migrén bármely életkorban kialakulhat, rendszerint 10 és 30 év között kezdődik. Néha 50 év felett jelenik meg először. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál A tény, hogy a migrénes betegek több mint felének a családjában előfordul a migrén, azt sugallja, hogy a betegség örökletes lehet. A migrénes fájdalom rendszerint erősebb, mint a tenziós fejfájás.
A migrénes fejfájás oka, az agyhoz vezető artériák beszűkülése, majd kitágulása, mely ingerli a közeli fájdalomérző receptorokat. Az erek szűkülésének és tágulásnak oka ismeretlen. Ellenben tudott, hogy a vér rendellenesen alacsony szerotonin szintje (ingerületátvivő anyag) érszűkületet vált ki. Ritkán érfejlődési rendellenesség lehet az ok, ilyenkor a fájdalom mindig azonos oldalon jelentkezik. Általában azonban a legtöbb betegnél a fejfájás véletlenszerűen jelentkezik hol az egyik, hol a másik oldalon.
Tünetek és kórisme
Jelenleg nincs laboratóriumi vizsgálat a migrén diagnosztizálására, de a fejfájásokat eltérő jellegük alapján könnyű azonosítani.
A fejfájás kezdete előtt 10-30 perccel (ezt az időszakot aurának vagy bevezetésnek hívjuk) depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, hányinger és étvágytalanság tünetei jelentkeznek a betegek kb. 20%-ánál. A betegek hasonló százalékában látótérkiesés jelentkezik vagy szikralátásuk van, esetleg vibráló, villogó fényeket látnak. Kevésbé gyakori a látott kép eltorzulása, például kisebbnek vagy nagyobbnak látszanak a tárgyak a valóságosnál. Egyesek fülzúgást tapasztalnak, beszédzavar, vagy ritkán végtaggyengeség lép fel. Ezek a tünetek rendszerint a fejfájás kezdete előtt röviddel elmúlnak, de néha egybeolvadnak vele. Előfordul, hogy a migrént megelőző 1-2 napban már székrekedés, depresszió, bizonyos ételek utáni sóvárgás, hiperaktivitás, érzékenység, nyaki merevség vagy kifejezett csuklás jelentkezik.
A migrénes fájdalom lehet egyoldali, vagy az egész fejre kiterjedő. A kezek és a lábak általában hidegek és elkékülnek. Az aurával járó esetek többségében a fájdalom helye és jellege ugyanaz marad minden alkalommal. A migrén hosszú ideig gyakorta jelentkezik, majd hetekre, hónapokra vagy akár évekre eltűnhet.
A migrén lezajlását követően kimerültség léphet fel, de arról is beszámoltak már, hogy valakinél eufória követte a fájdalmat.
Kiváltó tényezők
Nőknél az ösztrogén szint ingadozása összefüggésbe hozható a migrénnel. Jellemzően a menstruáció előtti napokban, az ösztrogén szint hirtelen esésével jelentkezik a fejfájás. Egyeseknél a terhesség vagy a menopauza idején fokozódnak a panaszok. A fogamzásgátlók szedése és a hormonpótló terápia előidézhet migrénes tüneteket, de vannak, akiknél a gyógyszerek szedése éppen ellenkezőleg hat. A gyógyszerek közül a nitroglycerin ronthatja a migrénes panaszokat.
Az érett sajtok, a sós ételek migrént válthatnak ki. A koplalás, vagy egyes étkezések kihagyása provokálhat rohamot. Az édesítőszerek közé tartozó aszpartám és a nátrium-glutamát fejfájást okozhat, hasonlóan az alkoholhoz vagy a magas koffein tartalmú italokhoz.
A migrén kiváltó okai között szerepelhet még a munkahelyi stressz vagy a családi probléma, az erős fény, a zaj vagy az erős illat. A napi ritmus megváltozása, az alvás megvonása, túl sok alvás vagy az időeltolódás előidézhet migrént. Egyeseknél az időjárás változás, a légnyomás megváltozása hozza elő a panaszokat.
Migrénre hajlamosító tényezők közé sorolják a családi hajlamot. Jellemzően az első rohamok a tinédzser korban kezdődnek. Kisgyermekkorban a fejfájás inkább a fiúkra jellemző, a nemi arány a serdülőkorra megfordul.
A fájdalomcsillapítók túladagolása is okozhat fejfájást. Ha valaki három hónapon át legalább havi 10 alkalommal vesz be fejfájás ellen gyógyszert, ilyen panaszai lehetnek. Ilyenkor a gyógyszer bevétele még tovább fokozza a fejfájást.
A szerotonin szindróma ritka jelenség, jellemzője a túl magas szerotonin szint. Az állapot akár életveszélyes is lehet. Az idegrendszerben található vegyületet gyógyszer formájában kívülről is be lehet vinni. Ilyen készítményeket alkalmaznak pl. a depresszió kezelésére. Ha többféle gyógyszert szed valaki kombinációban, túladagolás veszélye léphet fel.
A migrén szövődményei
A krónikus migrénnek nevezzük azt az állapotot, amikor valakinél három hónapon át több mint 15 napon jelentkezik a fejfájás minden hónapban. A migrénes állapot a három napnál tovább tartó fejfájást jelöli. Van akinél a migrén lezajlása után az aura tünetei továbbra is megmaradnak. Ezek a tünetek az stroke-hoz hasonlóak lehetnek. Ha az aura tünetei több, mint egy órán át tartanak, fennáll az agyvérzés veszélye is. Ekkor orvoshoz kell fordulni, hogy eldöntse, milyen probléma áll fenn.
Megelőzés és kezelés
A migrénes roham kezelés nélkül néhány órától napokig tarthat. Néhány emberben a fejfájás enyhe és könnyen csökkenthető vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal. Nagyon gyakran a migrén súlyos, és átmenetileg munkaképtelenséget okoz, különösen akkor, amikor hányingerrel, hányással, fényérzékenységgel (fotofóbia) jár együtt. Ebben az esetben az átlagos fájdalomcsillapítók nem csökkentik a fájdalmat, amely csak rövid pihenés vagy alvás után enyhül. Egyesek ingerlékenynek érzik magukat a migrénes roham alatt és magányra törekednek, gyakran egy sötét szobába húzódva.
Ha a tünetek súlyosak, vagy gyakran visszatérnek, ki kell zárni egyéb betegségeket. Ilyenkor szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra, elsősorban vérvételre, de az idegrendszert érintő fertőzés gyanúja esetén a gerinccsatornából folyadékot bocsátanak le elemzés céljából. Az agyvérzés, stroke kizárása céljából CT vizsgálatot szoktak végezni, de MRI vizsgálattal egyéb idegrendszeri eltérések is részletesen ábrázolhatók.
Mivel a fejfájás és a fő tünetek nem jelennek meg addig, amíg a beszűkült artériák ki nem tágulnak, így a bevezető szak figyelmeztető időszaknak számít, ami alatt gyógyszerekkel meg lehet előzni a fejfájást. A leggyakrabban használt gyógyszer az ergotamin (érszűkítő hatású szer), amely az ereket szűkíti és ennélfogva segít megelőzni az értágulatot, és ezzel a fájdalmat. Nagy adag koffein is megakadályozhatja az értágulatot. Szokták együtt adni analgetikumokkal és ergotaminnal is. A sumatriptan nevű szer erősíti a szerotonin hatását, melynek alacsony vérszintjét tekintik a migrénes roham okozójának. Akár tabletta, akár injekció formájában adják, a sumatriptan hatékonyabb a migrénes tünetek enyhítésében, mint az aszpirin vagy a paracetamol, de azoknál sokkal drágább is. Az ergotamin és a sumatriptan befolyásolják az agyi keringést, ezért veszélyesek lehetnek, és tilos az előírtnál gyakrabban alkalmazni. A triciklikus antidepresszánsok képesek a migrén megelőzésére, csökkentik a rohamok gyakoriságát a szerotonin szintre hatva. Szintén a szerotonin szint befolyásolásával hatnak a szelektív szerotonin visszavételt gátló szerek, amelyeket depresszióban alkalmaznak, de hatékonynak bizonyultak a migrén megelőzésében is.
Néhány gyógyszer rendszeres, mindennapos szedése megelőzheti a migrénes rohamok visszatérését. A béta-receptor blokkoló propranolol hosszú távú enyhülést hoz a gyakori rohamoktól szenvedők kb. felében. A kalciumcsatorna blokkoló verapamil is hatásos olykor. Új keletű felismerés, hogy a migrénes fejfájások gyakoriságát mindennapos használat mellett a divalproex csökkenti. A metizergid az egyik leghatásosabb megelőző szer, de szakaszosan kell szedni, mert olyan előre nem látható súlyos szövődményeket okozhat, mint a retroperitoneális fibrózis (a hashártya mögötti terület kötőszövetes átalakulása), amely akadályozhatja létfontosságú szervek vérellátását. Ezért ezt a szert csak szigorú orvosi felügyelet mellett lehet szedni.
Az aura tüneteinek enyhítésére be lehet venni hányáscsillapító hatású szert. Egyes epilepszia ellenes készítmények mint a valproát vagy a topiramát csökkentik a migrénes rohamok gyakoriságát. Nagy dózisban viszont hányást, remegést, hízást, hajhullást és izzadást válthatnak ki mellékhatásként.
Az onabotulinumtoxinA (Botox) a felnőttkori krónikus fejfájás kezelésében eredményesnek mutatkozott. A kezelés során a homlok- és a nyaki izomzatba adják az injekciókat. Ha a beavatkozás eredményesnek bizonyul, az injekciókat 12 hét múlva ismételni lehet.
Forrás: Informed